Az edhán

az imára hívó ének, volt az iszlám első csücske amit megláttam. Mint egy kinyújtott, olívaszínű láb, amit kirakott elém a sarkon, hogy átbotoljak rajta és észrevegyem. Az első napomon, még felfedezőben, kiültem a központi térre, ami stílusosan fotó 2Discovery Square egy tudományos kutatásoktól pezsgő helyen, de hogy el ne felejtsük honnan jöttünk és merre tartunk, az egyik oldalán ott áll a Nagy Mecset kettős aranykupolájával, csipkés ablakaival, hűvös márványudvaraival és a kéz- és lábmosó kúttal, ami kihagyhatatlan az ima előtt.

Gyanútlanul ültem, fagylaltot nyalva bámultam a pálmafákat, a szökőkutakat és a rajcsúrozó színes gyerekeket, amikor egyszercsak megszólalt és letepert az edhán. Nem tudtam, mit mond, de az érthetetlen szövegű tiszta dallam photoúgy terült szét a fehér tornyok körül és lebegett át a csipkés ablakokon a végtelenbe, mint maga a béke. Percekig egyébre se tudtam gondolni, csak arra, hogy béke. Béke. A mindenség figyel.

Azóta meghallgattam néhány százszor, napfényben és este, kis és nagy mecsetek előtt, vagy akár benne is, vagy az utcán és mindig megfog az az izzás, ami benne van, és annyira kontrasztos az otthoni keresztény közönnyel. Az  imám a hívó hangban megszűnik, csak egy híd marad ami utat mutat a hétköznap fölé, az egyetlen Hang ami belengi a sivatagot keresztben és hosszában, és a várost, ahol mindenki otthagy  mindent ami hétköznapi, és összesereglik lehajolni és felfelé gondolni.

photo

Kerestem nektek edhánt, meghallgattam jó néhányat, és amellett hogy nincs az a jútyúb, ami visszaadná, milyen  élőben, azért mindegyikben megvan ez az izzás. Most épp ez a kis öreg a kedvencem:

De van még néhány jó:

Amúgy is az az érzésem, az arab recitálni és  énekelni való nyelv, és rossz hangú arab nem létezik. Valószínűleg a vallási megújulás valamelyik fázisában kitették valahova a nem megfelelő hangon felsíró csecsemőket, mert mostanra csak a színpad- és toronyképesek maradtak.

Csak zárójelben: ilyen, amikor egy zsenge korú olvas fel Koránt:

csak mert nem hiszem hogy a Koránra külön ki fogok térni. Megdöbbent, hogy mennyire nem tudok róla semmit, miközben otthon a Biblia valahol az általános műveltség része, világnézeti odatartozás nélkül is, egy féltéglát ha eldobunk három buddhistát és minimum másfél, hindu áthallásokkal átszőtt opportunistát találunk el, és vannak Budapesten  csoportok  ahol a tantrára hivatkoznak vagy hetente kirtant énekelnek. De a Korán az kimaradt, mint valami szégyen.

Az edhán szövege egyszerű, 1435 éve a próféta szavait ismétlik változtatás nélkül és mindig élő hang, nem mehet magnóról (sokakat megtéveszt a mecsetek tetején lévő hangszórófüzér, de az csak a hangosítás.) Így hangzik (ismétlésekkel):

Allah hatalmas

Allah az egyetlen

Mohamed az ő küldötte

Gyertek imádkozni

Gyertek az üdvösségre

Allah hatalmas

Allah az egyetlen

Nem bonyolítják. Az iszlám-hívő onnan kezdve hogy megszületik napi ötször ezt hallja, és mire felnő, ez itatja át az egyik kisujjától a másikig. A gyerekek ott játszanak a mecsetben, amíg az anyjuk imádkozik, csendben pakolják a legót vagy tologatják az autót a szőnyegen, így történhet meg az, hogy  a leginkább ereszdelahajamat csak a napnak élünk huszonéves ismerőseim szájából is könnyen hangzik el, ha valamin túlságosan aggódom, hogy „ne félj, ott van neked mindig az, aki mindennél hatalmasabb” – és érdekes, hogy egy pillanatig sem gondolják azt, hogy nekem bárki másom lenne attól, hogy nem vagyok muszlim. Nincs más, Allah mindent kitölt.

Azt hiszem, könnyebb nekik. Könnyebb nem eltéveszteni, hogy kire is nézzenek. Nem kell olyan istennel vacakolniuk, aki más istenekre féltékenykedik vagy verseng. Nem kell azzal foglalkozniuk, hogy három megtestesülése van-e, ami egylényegű-e vagy csak egymásból származik. Hat keze van-e vagy négy formája. Felhők fölött lakik-e vagy a bankszámlákon, felfalja-e a neki áldozott szíveket, vagy fáról lóg fejjel lefelé kilenc napon és kilenc éjszakán át. Allah nem hasad. Allah nem versenyzik. Allah nem viszonylagos. Allah az Egyetlen.

3 thoughts on “Az edhán

  1. Irma

    Azon kívül, hogy zsenge gyerekkoromban ez normális volt nekem, egyik nagy élményem ezzel kapcsolatban dél-Tunéziában volt. Késő este, nyitott szemmel feküdtem a sötétben az ágyamban és odakint fújt, sivított a Sirokkó. A spaletták az ablakon nyöszörögtek és nyikorogtak a szélben. S akkor megszólalt a müezzin. Ez így együtt leírhatatlan. 🙂

  2. Judit Zerkowitz

    Nagyon tetszik az edhán ének, meghallgattam a fiatal fiút is, a hajlításokkal, zümmögésekkel, szép. Magyar népi éneket is szoktak néha fülhöz tartott kézzel énekelni, a zöngést figyelik, vagy mi az oka? . Nekem nem a béke jut eszembe róla, hanem sajnos valami vágyódás, beteljesületlen szerelem. Élvezem a beszámolót, szavakat , képeket, zenét és odavágyódom, pedig régebben a fundamentalisták miatt ódzkodtam az araboktól. Z. Judit

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.